Oldalak

2011. április 8., péntek

Piktor Péntek 3. - vöröshagyma

Vöröshagyma.
A sárga külső héja, természetesen. Minél külsőbb, annál jobb, mert abban van a legtöbb festékanyag. Én mondjuk tartok a konyhapulton egy fagyisdobozt, és abba dobálom főzéskor az összes héjat, külsőt-belsőt egyaránt.


Én most 4 liter vízhez tettem jó sok hagymahéjat. Olyan lett a lé, mint egy nagyon sűrű leves. A kanál azért nem állt meg benne, de majdnem :-)
A hagyma nagyon hálás. Egyszerű gyűjteni, könnyű vele bánni, és gyönyörű színe lesz, garantáltan. 
Két szabályt kell betartani: 
- rengeteg hagymahéj legyen a vízben (vagy nem)
- timsóval pácoljuk (vagy nem)
Ugye nem bonyolult ;-)
És akkor ideértünk a pácolás témaköréhez.
A pácolással rögzítjük, élénkítjük vagy változtatjuk meg a színt.
timsó élénkít, a vasgálic sötétít vagy feketít, a rézgálic zöldít. A vasgáliccal pl. sárgából barnát, barnából feketét tudunk varázsolni, a rézgáliccal sárgából zöldet, de sok múlik az alapszínen, hogy milyen növényből készítjük és hogy mennyit használunk belőle.
Én alapvetően türelmetlen ember vagyok, tehát legjobban menet közben szeretek pácolni (ez a timsóra vonatkozik kizárólag): kifő a növény, áll, és amikor melegítem a festéshez, rögtön a gyapjú előtt zsupsz a festőléhez.
Lehet még előtte és utána is pácolni. Állítólag a leghatékonyabb előtte, mégpedig úgy, hogy nem egy kevés timsós vizet készítünk, amibe beáztatjuk a fonalat, megszívja magát, és egy tálcán tartjuk egy napig, időnként megfordítjuk és hagyjuk hogy leliftezzen a másik felébe a lé. Egyszer próbáltam, de sajna olyan növénnyel, amivel korábban még nem festettem, így nincs összehasonlítási alapom.
A réz- és vasgálicról majd később, most lássuk a timsót.
A hagymához nem kell nagy hókuszpókusz, a szokásos módon kifő a héj, áll, leszűr, és amikor felrakom melegedni a festéshez, belerakok valamennyi timsót. Én csak szemre szoktam, 4 literhez 1 teáskanállal mondjuk, de ha azt látjuk, hogy megkeverve szépen kivilágosodik a festőlé, akkor jó. Nagyon szeretem nézni, olyan szép ez a folyamat :-)
Fő valameddig, amíg olyan színe lesz, amilyet szeretnél. És akkor ki is lehet venni, áll egy ideig és lehet öblögetni. 
Ha lent festünk, az állhat a lében amíg kihűl, nagyot nem fog változni a színe.
Most néhány csipkét festettem csak egy faliképhez meg egy pici pólót kísérletképp, és a lennek sem tudtam ellenállni, de korábban fonalakat is. Ha sötétsárgára, narancsbarnára vágytok ez a legtutibb, világosabbhoz a farkaskutyatej és a tejltó galaj lesz jó május-júniusban.


A barnák a főzelékszerűen sűrű verzióval, pácanyag nélkül készültek, a világosabb narancsok, a napsárga vászon és a póló ugyenebben duplájára hígítva timsóval, a citromos csipkék pedig egy nagyon gyenge lében timsóval. A világos len korábbi festés.

ITT, ITT, ITT és ITT vannak még hagymával festett kötöttségek.


5 megjegyzés:

  1. Szia! Eddig csak tojást festettem hagyma héjával, de az a barnaféle nem vonzott ruhaneműhöz. Ez a sárgás-világ sokkal érdekesebb!!!Ki fogom próbálni; nagyon köszönöm az okítást minden olvasód nevében!:)

    VálaszTörlés
  2. Ezt a fórumot találtam legmegfelelőbbnek, hogy rákérdezzek, dió is lesz? Szívesen kipróbálnám, és az ötleteid alapján merném is, de hogy fogjak hozzá? Meg aztán már hullanak a "kukacok", tele az udvar :)

    VálaszTörlés
  3. ó, hát persze, csak bátran! ma ha összeszedem magunkat lesz a barkákról egy post, de csak tedd be a lábasba, főzd egy órát, hagyd kihűlni, leszűröd, addig én is megírom a bejegyzést :-)

    VálaszTörlés
  4. Hahóóóóó!
    Volt már péntek és tűűűűkön ülök! :)

    VálaszTörlés
  5. nagyon gyönyörüek a fotóid. szépek a növényi festésü fonalaid. bizonyára sok örömet lelsz bennük.
    üdvözlettel, már nem olyan messziröl (paasdorf-ból)

    VálaszTörlés