Oldalak

2011. március 25., péntek

Piktor Péntek 2. - kávé

Vannak növények, melyekkel azért nagyon könnyű festeni, mert nincs szükség az alapanyagok pácolására. Enélkül is szép és tartós színt ad.
A pácolás a fonal/anyag előkészítése, a korábban felsorolt 3 vegyszer (timsó, vas- és rézgálic) valamelyikével történő kezelése. Célja a szín fényesítése, tartóssá tétele és/vagy módosítása. Erről bővebben legközelebb.

Első alkalomra direkt olyat választottam, amihez nem csak könnyű hozzájutni, de a pácolás is elhagyható.
Miért hagyható el a pácolás?
Vannak növények, melyek részben vagy egészben nagy mennyiségben tartalmaznak csersavat. A csersav ellátja a színtartósítási feladatot. A magas csersavtartalmú növények általában jó festőnövények.
Milyen növények tartalmaznak csersavat?
Kávé, tea, cserszömörce, tölgy, dió, éger, és még bizonyára sok egyéb, most a legismertebbeket és leggyakrabban használtakat soroltam fel.
Miből állapítható meg, van-e csersavtartama egy növénynek?
Az én módszerem nagyon egyszerű: ha 1-2 órát főzted a növényt, hagytad kihűlni, és olyan csillogó lerakódást látsz foltokban úszkálni a folyadék tetején , mint a kihűlt erős teáén, nos, akkor annak a növénynek jelentős a csersavtartalma.
Ennek akkor lehet jelentősége, ha tévedésből leszedsz valamit, de azért megpróbálkoznál vele mert olyan szép sárga :-) Én így jártam, és akkor még nem fedeztem fel a Festékeskönyvben, hogy ezzel is lehet festeni. A Kemendiben nem szerepel a tejoltó galaj.

Gyakori kérdés, hogy mennyi az annyi? Vagyis mennyi növényt tegyünk a fazékba?
Nos, szerintem ez tipikusan az az eset, amikor nem igaz a kevesebb több mértéktartó irányelv. Nem fogok, nem is tudok pontos arányokat írni. Én mindig a lehető legtöbbet használom, mert hamarabb kivenni egy fonalat a festőléből lehet (és esetleg egy újabbat még megfesteni benne) , de egy bizonyos töménység alatt nem segít a sötétebb, erősebb árnyalat eléréseben a továbbfőzés és áztatás. 
Jó kihasználtságot jelent, ha van kéznél pár A3-as körüli méretre felvágott lenvászon, mert bármikor beledughatjuk a főzetbe a fonal kivétele után. S ha nem lett elég élénk a színe, jól jön pasztellszínnek, vagy újra betehetjük a következő festéskor hogy tovább sötétedjen. 

Lássuk a kávét.
Egy hét alatt 35 dekányit sikerült összegyűjtenem. Nem valami sok, de én most nem is akartam pulóverre való fonalmennyiséget festeni, csak némi lenvásznat. Ez az adag kb. elég lenne 10-20 deka gyapjúhoz is. (lehet hogy többhöz is, de én ha többet akarnék festeni, biztos ami biztos alapon növelném a zacc mennyiségét is)
Ne feketekávé árnyalatot várjatok a gyapjún, sokkal halványabb, szelídebb lesz a színe, amolyan híg tejeskávé.

Alapelv: 1-2 órát főzöm a növényt, fél-egy napot hagyom állni, szűröm, 1-2 órát főzöm benne a gyapjút, hagyom állni fél-egy napot.
Ez olyan növényeknél válik be, melyek nehezen adják ki a színüket, de biztos ami biztos alapon bármikor jól jön, ha a lehető legsötétebb árnyalatot szeretnénk kihozni. 
Arra számítani kell, hogy öblítés és szárítás után halványabb lesz a végeredemény, mint amit a lábasban látni.

A kávét szerintem bőven elég 1 órát kis lángon főzni. Annyi vizet tegyetek hozzá, amennyi szükséges, többet ne hogy ne legyen a szükségesnél hígabb. Tehát 10 deka fonalhoz kevesebbet, 50-hez többet, annyit, hogy kényelmesen lehessen mozgatni benne. Vászonhoz több kell  mit a mérete indokolná, különben hajlamos lehet foltosan festődni.

Állni is elég ha pár órát áll, aztán jöhet a szűrés, majd újra a tűzre. Bármit tesztek is bele, azt előtte nedvesítsétek be. Állítólag így kell, talán hogy könnyebben felvegye a festőlét? Nekem ez kicsit varázslás, tettem már bele szárazon is, nem láttam különbséget. Az tény, hogy nedvesen hamarabb elsüllyed, szárazon lehet vele birkózni mire hagyja magát víz alá nyomni.
Fonalat 4 helyen szoktam összekötözni nem túl szorosan hogy jusson lé a kötés alá is, a gyapjúbundát vagy a rovingot pedig nemrég tanultam Ritarenátától, hogy nejlon térdharisnyába kell belehúzni. Így könnyebb vele bánni, a gyapjúnak is jobb.
Időnként kicsit megkeverem, de nem kell nagyon bántani.
Ha vásznat festetek, az más, azt érdemes sűrűbben kiemelni a fakanállal (amiről ugye tudjuk hogy műanyag) és máshogy visszagyűrni. A kávénál annyira nem vettem észre, de vannak növények, melyek szeretik nagyon foltosra festeni a vásznat, ha ezt nem csináljuk vele.

1 óra főzőcske elég is neki, aztán lefedve állhat még egy ideig. A kávénál nem lett sötétebb a szín attól, hogy nem  néhány órát állt a lében, hanem egy napot. Azt azért érdemes megvárni, míg kihűl.

Én holnap frissítem majd a posztot képekkel, a lenvásznak még rotyognak a fazékban.

A korábban festett anyagokból többek között füzetborítók készültek:


Meg persze fonalak:


A mostani len pedig:



Megboldogult huszonéves koromban sokat próbálkoztam a festéssel, van is egy szép kis kollekcióm a mintadarabokból. Ebből húztam elő a 2 kávésat. Meglepődve láttam, milyen sötétek. Nos, nem emlékszem az arányokra, de az biztos, hogy csak pár métert festettem akkoriban mindenből, mert nem találtam olyan fonalminőséget, amit szívesen magamra húztam volna, így csak kísérleteztem. 

Az sem lehetetlen, hogy mivel akkoriban egyáltalán nem kávéztam, lefőztem a csak vendégeknek tartogatott kávéból pár főzetet, és ebben a luxuslében pancsoltam, lévén zacc napi szinten biztosan nem állt a háznál. Az biztosan erősebb színt ad. Kíváncsi leszek a ti tapasztalataitokra!

1 megjegyzés:

  1. Szia! Nagyon örülök, hogy belefogtál ebbe a vállalkozásba, mert sokunknak tudsz hasznos okosságokat mondani! Eddigi próbálkozásaim természetes festőanyagokkal a teánál és kávénál le is ragadtak, mert az elmúlt években csak varrtam és patchworköztem. De most, hogy pár hónapja visszaszerettem a kötésbe nem győzöm szívni magamba az új tudásokat:) Köszönöm eddig is azt, amit Tőled tanulhattam! (Ha fonalalaphoz jutok, biztosan festek valami zöldet)

    VálaszTörlés